Miért nem működik a vízkőoldó?
A 8 leggyakoribb hiba, amit még a rutinos karbantartók is elkövethetnek
A vízkő eltávolítása elsőre egyszerű feladatnak tűnik: kiválasztjuk a megfelelő vegyszert, feloldjuk a lerakódást, majd kiöblítjük a rendszert. A gyakorlatban azonban gyakran előfordul, hogy a vízkőoldás nem hozza a várt eredményt. A lerakódás alig csökken, a tisztítás elhúzódik, vagy a rendszer teljesítménye a beavatkozás után sem javul számottevően.
Nemrég egy lemezes hőcserélő tisztításánál azt tapasztaltuk, hogy a megrendelő szerint a vízkőoldó „nem dolgozott”. A helyszíni vizsgálat során azonban kiderült, hogy a rendszerben jelentős mennyiségű olajos szennyeződés is volt, amely megakadályozta a sav közvetlen érintkezését a vízkővel. Az előzetes zsírtalanítás után ugyanazzal a vízkőoldóval a tisztítás már megfelelő eredményt hozott.
Ez a történet nem egyedi. A vízkőoldás ott bukik el, ahol a technológia, a türelem vagy az előkészítés hiányzik.
1. Nem a megfelelő vízkőoldót választják
Nem minden sav egyforma. A különböző vízkőoldók eltérő összetételűek, ezért nem minden felülethez és szennyeződéshez alkalmazhatók biztonságosan. Egy rosszul megválasztott készítmény nemcsak kevésbé hatékony lehet, hanem károsíthatja is a kezelt berendezést.
- a lerakódás típusa
- a berendezés anyaga
- a gyártói előírások
Tipikus hibák:
- sav, ami megtámadja a rezet vagy az alumíniumot,
- túl agresszív szer rozsdamentes acélon,
- túl gyenge sav vastag vízkőre.
A kalcium-karbonát oldódási sebessége erősen függ a sav típusától, pH-jától és hőmérsékletétől. Nem megfelelő sav alkalmazása érzékeny fémeken rövid idő alatt is mérhető anyagveszteséget okozhat.
2. Túlzott hígítás
Ha a koncentráció túl alacsony, a sav reakciója lelassul vagy akár meg is állhat, így a vastagabb vízkőrétegek gyakorlatilag érintetlenek maradnak. Mindig az adott termék alkalmazási útmutatója szerinti hígítási arányt érdemes használni.
Volt olyan kazán, ahol a karbantartó „spórolásból” 1%-os oldattal próbálkozott. A sav szépen pezsgett – csak épp a vízkő nem tűnt el.
3. Miért nem pezseg már a vízkőoldó?
A pezsgés nem a tisztítás végét jelzi, csak azt, hogy a sav elérte a felső réteget. A vízkő réteges szerkezetű: a felső porózus réteg gyorsan oldódik, az alatta lévő tömör karbonát viszont lassan.
4. Nincs megfelelő keringetés
Ha az oldat nem kering megfelelően, bizonyos szakaszokon gyorsan elveszíti hatékonyságát, míg más részekhez alig jut el. Hőcserélők, kazánok és csőhálózatok tisztításánál mindig szükség van keringtető berendezésre.
5. Nem csak vízkő található a rendszerben
A lerakódások ritkán állnak kizárólag kalcium-karbonátból. Gyakran találkozhatunk:
- korróziós termékekkel,
- iszappal,
- vas-oxidokkal,
- biofilmmel,
- olajos szennyeződésekkel.
Ezek olyanok, mint egy páncél a vízkő körül: a sav nem jut át rajtuk.
6. A rendszer nincs megfelelően előkészítve
A zsíros vagy olajos felületeken a vízkőoldó nem tud közvetlenül érintkezni a lerakódással. Ilyenkor először zsírtalanítani, iszapot eltávolítani, majd előöblíteni kell.
7. Elmarad az alapos öblítés
A tisztítás után a rendszerben maradó savas oldat korróziót okozhat. Az alapos öblítés eltávolítja a feloldott lerakódásokat és előkészíti a rendszert a biztonságos üzemre.
8. Túl későn kezdik el a tisztítást
A több milliméter vastag vízkőréteg eltávolítása nehéz, időigényes és költséges. 1 mm vízkő akár 10–15% hatásfokcsökkenést okozhat egy hőcserélőben.
Összegzés
A vízkőoldó nem csodaszer. Ha nem működik, annak oka szinte mindig a folyamatban keresendő, nem a vegyszerben. A jó tisztítás megfelelő savval indul, megfelelő koncentrációval folytatódik, megfelelő keringetéssel működik, megfelelő előkészítéssel válik hatékonnyá, és megfelelő öblítéssel ér véget.
Pentasol tipp!
Mielőtt vegyszert választ, mindig azonosítsa a lerakódás típusát. A vízkő mellett gyakran olaj, iszap vagy korróziós termékek is jelen vannak, amelyek eltérő tisztítási technológiát igényelnek.